Borbándi Gyula

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÕ.................................... :....................................................................... 5

ELÕSZÓ.................................................................................................................. 7

I. AZ EMIGRÁCIÓ ÉS A HAZA

1. Gyorsított menet a szabadságba.......................................................................... 9

a) Emigránsok a kisebbségi magyarokért......................................................... 9

b) Párbeszéd, hazalátogatás és hazatérés....................................................... . 11

c) A hazai erjedés visszhangja...................................................................... . 14

d) Elõrelátható volt-e a felszabadulás?........................................................... . 16

2. A demokrácia gyõzelme.................................................................................. .. 19

3. Az egymásratalálás kérdõjelei.......................................................................... .. 28

4. Emigráns vagy nyugati magyar......................................................................... . 33

5. Meghiúsult remények....................................................................................... .. 35

6. Igazságtétel, kárpótlás, választójog.................................................................... .. 40

II. A KOLÓNIÁK ÉLETE

1. A magyarok száma?......................................................................................... . 52

2. Magyarok Nyugat-Európában............................................................................ . 54

a) Ausztria..................................................................................................... . 54

b) Belgium...................................................................................................... . 67

c) Dánia......................................................................................................... 68

d) Franciaország............................................................................................. . 70

e) Hollandia................................................................................................... . 77

f) Nagy-Britannia........................................................................................... . 79

g) Németország.............................................................................................. . 84

h) Svájc.......................................................................................................... . 103

i) Svédország................................................................................................ . 118

j) Szórványok................................................................................................ . 127

3. Magyarok a tengerentúli országokban............................................................... . 130

a) Amerikai Egyesült Államok.......................................................................... 130

b) Kanada....................................................................................................... 178

c) Argentína.................................................................................................. . 196

d) Brazília...................................................................................................... 203

e) Latinamerikai szórványok........................................................................... . 209

f) Ausztrália................................................................................................... . 212

g) Új-Zéland................................................................................................... . 230

h) Dél-Afrika................................................................................................... . 231

i) Izrael........................................................................................................... . 231

III. AZ ÖSSZEFOGÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

1. Vallási közösségek........................................................................................ 237

a) Katolikusok............................................................................................. 237

b) Protestánsok............................................................................................ 243

2. Irodalmi élet................................................................................................... . 248

3. Értelmiségi körök............................................................................................ . 259

a) Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom................................................... 259

b) Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia..................................... . 264

c) Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem............................................... 265

d) Magyar Ökumenikus Találkozók................................................................ . 272

e) Hollandiai Mikes Kelemen Kör................................................................... 274

f) Svájci Magyar Irodalmi és Képzõmûvészeti Kör.......................................... 277

g) Dies Academicus Hungaricus Genevensis................................................... 280

h) Szepsi Csombor Kör................................................................................. . 281

i) Bornemisza Péter Társaság...................................................................... . 282

j) Stockholmi Magyar Ökumenikus Önképzõkör........................................... 283

k) Magyar Baráti Közösség........................................................................... . 285

1) Bessenyei György Kör.............................................................................. . 291

m) Magyar Szeminárium................................................................................. . 292

n) Egyezések és eltérések............................................................................... . 293

4. Folyóiratok....................................................................................................... . 296

a) Új Látóhatár............................................................................................. . 297

b) Katolikus Szemle....................................................................................... . 300

c) Irodalmi Újság.......................................................................................... . 301

d) Magyar Mûhely......................................................................................... . 303

e) Arkánum................................................................................................. . 305

f) Magyar Füzetek...................................................................................... . 306

g) Szivárvány.............................................................................................. . 307

h) Itt-Ott....................................................................................................... . 308

5. Hírlapok és rádiók........................................................................................... . 309

a) Nemzetõr................................................................................................ . 310

b) Bécsi Napló............................................................................................ 313

c) Magyar Elet (Ausztrália)......................................................................... . 315

d) Magyarság (Kanada)............................................................................... . 318

e) Nyugati Magyarság................................................................................. 319

f) Rádiók.................................................................................................... . 320

6. Könyvkiadás.................................................................................................. . 322

7. Cserkészet..................................................................................................... . 329

8. Hagyományõrzés és bajtársi kapcsolat............................................................. . 333

a) Szabadságharcosok és politikai foglyok...................................................... . 333

b) Katonai emigráció................................................................................... 338

c) Lovagrendek........................................................................................... 341

IV. A VISSZATÉRÉS, BEILLESZKEDÉS ÉS KAPCSOLAT VÁLTOZATAI

1. Külhonból belhonba......................................................................................... 344

2. Hazai szerepvállalás......................................................................................... 348

3. Méltánylás és elismerés................................................................................... 353

a) Állami kitüntetések................................................................................. . 353

b) Ötvenhatos érdemek és közérdekû tevékenység elismerése....................... 355

c) Irodalmi, mûvészeti, tudományos díjak és nyilvános megtiszteltetések... ...... 356

4. Érzékenységek párviadala............................................................................. 358

5. Magyarok Világszövetsége........................................................................... 365

6. Anyanyelvi Konferencia............................................................................... 386

V. HOGYAN TOVÁBB ?...................................................................................... 396

JEGYZETEK.......................................................................................................... 403

NÉVMUTATÓ....................................................................................................... 415

TÁRGYMUTATÓ.................................................................................................. 441

Bevezetõ

Az 1956-os magyar emigráció értelmisége, amelynek soraiból kerültek ki az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem alapítói, hamar megismerkedett Borbándi Gyula nevével. A Látóhatár, majd 1958-tól az Új Látóhatár, melynek 1990-ben történt megszûnéséig Borbándi Gyula volt a felelõs szerkesztõje, egyedülálló, pótolhatatlan szellemi táplálékunk volt évtizedeken át. Kezdettõl fogva legbecsesebb könyveim között tartottam a folyóirat minden számát, elsõ tíz évfolyamát be is köttettem, hogy jobban megõrizzem az utókor, a majdan helyünkbe lépõ fiatalabb nemzedékek számára. Mert ez az emigrációban nehéz körülmények közt négy évtizedet megért magyar folyóirat melyhez hasonló nem volt, sajnos nincs, és meggyõzõdésem szerint nem is lesz már, ma is szinte minden régi számával - nevéhez illõen - olvasója szellemi látóhatárát tágító, mûveltségét elmélyítõ, józan elemzésre indító, türelemre, bölcsességre intõ, demokratikus gondolkodásra, humánus magatartásra példát mutató, tanulságos olvasmány. Hogy ez a lap évrõl-évre, tengernyi küzdelem és anyagi gondok közepette megjelent és hogy ilyen volt, az elsõsorban Borbándi Gyula, Molnár József és néhány segítõjük érdeme.

Ha kevesen is voltak a szerkesztõk, az igényes lektori, nyomdai és korrektori munkákat végzõk, annál szélesebb volt a lap külsõ munkatársainak, állandó és alkalmi szerzõinek köre. Néhány ismert név álljon itt példaként arra, hogy - persze a szélsõségek nélkül - milyen különbözõ politikai és írói irányzatok, stílusok, vüágnézetek reprezentánsai éltek a rangot jelentõ publikálási lehetõséggel és fértek meg békésen egymás mellett az Új Látóhatár hasábjain. Borsody István, Csiky Ágnes Mária, Domahidy András és Miklós, Faludy György, Fenyõ Miksa, Ferdinandy Mihály és György, Gombos Gyula, Hanák Tibor, Ignotus Pál, Kerényi Károly és Magda, Kovács Imre, Márai Sándor, Sárközi Mátyás, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán, Sztáray Zoltán, Vatai László, Zilahy Lajos, és sok más jeles nyugati író, költõ és politikai gondolkodó egyaránt szívesen írt a lapba. Borbándi, amint ez A magyar emigráció életrajza 1945-1985 (EPMSZ, Bern 1985) c. nagyszabású munkája fülszövegében. olvasható, "egyetemi hallgatóként faluvizsgálattal foglalkozott és szellemileg a népi irányzat befolyása alá került". Ezt az irányt késõbb sem tagadta meg; egyik fõmûve A magyar népi mozgalom c. könyve. Borbándi Gyula azonban soha nem engedte meg, hogy a szerencsétlen és a mai magyar politikai életben még mindig mérgezõ "népi-urbánus" ellentét foglyává váljék: nyitottságát, toleráns beállítottságát minden irányban megõrizte, anélkül, hogy elveit, meggyõzõdését feladta volna. Életmûvének ez az egyik fontos tanítása a Szabadegyetem számára is.

A másik tanítás a politikai emigráció szerepére és feladatára vonatkozik. Borbándi menekülése óta következetesen vallotta, amit Jászi és Bibó c, az Új Látóhatár 1959/1. számának bevezetõjeként megjelent írásában így fogalmazott meg: "A magyar emigráció nem tudja megváltoztatni a világpolitika menetét és a baráti hatalmak politikáját. A népnek akkor használunk, ha a magyar érdekeket és kívánságokat hozzákapcsoljuk az általános világpolitikai áramlatokhoz és a nekünk segíteni kész nemzetek politikájához, mert valóban segíteni csak akkor fognak, ha a mi követeléseink az õ terveikbe is beleillenek. Az effajta emigráns munka természetesen illúzióktól mentes gondolkodást, hûvös szemléletet és a helyzet reális felmérését kívánja." A cikkben foglalt útmutatást a Szabadegyetem - mely a napi politikától kezdettõl fogva távol tartotta magát - annál inkább meg tudta fogadni/mert mûködésében elsõsorban Bibó István szellemisége vezette.

Harmadikként ki kell emelnem Borbándi Gyula életmûvében egy - kivált a keresztény ember számára fontos - példamutatást. A talentumokkal, amelyekkel a Teremtõ õt gazdagon megajándékozta, jól sáfárkodott (v.ö. Máté 25,14-21). Hihetetlen szorgalommal, körültekintéssel, tárgyilagosságra való törekvéssel gyûjti, rendszerezi és dolgozza fel csaknem öt évtizede a magyar emigráció történetének, életének jelentõs adatait, dokumentumait. E fáradhatatlan munka eredménye volt az elõször Szabadegyetemünk kiadásában 1985-ben megjelent A magyar emigráció életrajza 1945-1985 c. könyve. Miután az elsõ kiadás rövid idõ alatt elkelt, a hazai változások elõestéjén, 1989-ben Budapesten nagy példányszámban újra kiadták az alapvetõ mûvet. Együttmûködésünk Borbándi Gyulával azonban más munkákra is kiterjedt: így õ szerkesztette a Szabadegyetem kiadásában megjelent Nyugati magyar esszéírók antológiája (1986) és Nyugati magyar tanulmányírók antológiája (1987) c. gyûjteményes köteteket.

Amikor az 1956-os magyar forradalom negyvenéves fordulóján az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem örömmel bocsátja a határokon belül és túl élõ magyar olvasóközönség elébe Borbándi Gyula legújabb mûvét, meghajtom a fejem a hetvenhetedik életévében töretlen hivatástudattal és alkotóerõvel munkálkodó szerzõ elõtt, mûvét az Olvasó figyelmébe és megbecsülésébe ajánlva.

Zürich, 1996 október végén Szöllõsy Pál

Elõszó

Amikor tíz évvel ezelõtt megjelent A magyar emigráció életrajza 1945-1985 címû könyvem, egy pillanatig sem gondoltam arra, hogy folytatására az én életemben sor kerülhet. Úgy véltem, hogy negyven év történetének áttekintése után bizony évtizedeknek kell majd eltelniök ahhoz, hogy idõszerûvé váljék egy újabb szemrevételezés és összefoglalás. Bár Magyarországon a látóhatáron már feltûntek a társadalmi változások elõjelei és észlelhetõ volt egy politikai reformmozgalom közeli kibontakozása, mélyreható átalakulás vagy rendszerváltozás a távoli jövõ ígéretei közé tartozott. Az sem látszott valószínûnek, hogy a nyugati magyar emigránsok életének egyhamar bekövetkezõ módosulására lehet számítani.

A történelem azonban megcáfolt minden feltételezést és elõrejelzést. Az elképzeltnél másképpen alakult és halomra döntötte a jövõre vonatkozó összes elméleteket.

Tíz év alatt Magyarországon és egész Kelet-Közép-Európában olyan események mentek végbe és hatottak a nyugati magyarságra, hogy ha az idõtartam nem is, de az átélt sorsdöntõ fordulatok elegendõ anyagot kínáltak egy újabb felmérésre.

Ennek felismerésébõl született a második emigrációtörténet ötlete. A könyv, amelyet az olvasó kezében tart, folytatása A magyar emigráció életrajzának. A munka igyekszik önállóan is megállni a lábán, de aki nem sajnálja az elolvasására fordított idõt és türelmet, a jobb megértés kedvéért talán ismerkedjék meg a jelen történet elõzményeit megvilágító tíz év elõtti kötettel is.

A mostani feldolgozás kiterjed az 1985 és 1995 közötti évtized nyugati magyar eseményeire, az emigrációs szerepvállalás ez idõ alatt bekövetkezett módosulására, a politikai mûködés ellankadására és a kulturális tevékenység elõtérbe kerülésére, a diaszpóra teljesítményeire és eredményeire,, a világ minden részében fellelhetõ magyar kolóniák életére, a magyarországi politikai fordulat lelkes fogadtatására és örömteli pillanataira, a szabadság és a függetlenség kivívása okozta derûre, a magyarországi és a szórvány magyarok találkozására, majd a szóértés és együttmûködés akadozására, kölcsönös csalódásokra és panaszokra, annak következményeire, hogy a nemzet hazai és nyugati tagjai más és más személyes történelmet éltek át. A munka arra is kitér, hogy a Nyugaton élõ magyarok hogyan gondolkodtak magukról, a nemzetrõl és a hazájukról. A kéziratot 1996 nyarán zártam le.

Az én magánarchívumomban csaknem minden szükséges forrás rendelkezésre állt. A hiányzókat megtaláltam a Müncheni Magyar Intézet emigráns sajtógyûjteményében és a Magyar Távirati Iroda Sajtó adatbankjában. Ezért mindkettõnek köszönettel tartozom, valamint azoknak a Nyugaton élõ barátaimnak, akik adatokkal és írásos dokumentumokkal segítették munkámat. Adatok, valamint írásos anyagok átengedéséért köszönetet mondok a magyar Külügyminisztériumnak, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumnak, valamint a Magyarok Világszövetségének. Köszönet illeti az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemet a kézirat elfogadásáért és megjelentetéséért

Ballá Bálintot Szöllõsy Pált és Steinmann Judithot, akik a dolgozatot lektorálták, és a szerzõt hasznos tanácsokkal látták el, továbbá Thorma Editet, aki a kézirat legépelését végezte, valamint a nyomdai levonatok korrigálásában és a Névmutató összeállításában segédkezett.

E munkához még néhány bevezetõ szó. A kommunista diktatúra évtizedeiben az emigránsok a létezõ Magyarországgal szemben egy képzeletbeli, virtuális Magyarországot melengettek a szívükben és ennek a független, szabad, minden polgárának hazát nyújtó országnak a megvalósításáért küzdöttek. Az 1989-91-es fordulat, az önállóság és demokrácia kivívása után a virtuális értelmét vesztette, csak valóságos Magyarország van, amely már nem külsõ vagy belsõ erõszak mûve. Ezzel lehet elégedetlennek lenni, de mint a nép szabad akaratának eredményét el kell fogadni. Nem lehet többé a virtuális, a megálmodott Magyarországhoz fellebbezni, még ha némelyeknek fájdalmas is egy szép álom és ábránd elvesztése.

München, 1996 nyara Borbándi Gyula